Községek Magyarországon
fejlec

Tápszentmiklós község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Lakosság: 945 fő
Terület: 20.78 km2
Népsűrűség: 45,48 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

A római katolikus templom

A Sokorói-dombság déli, az Igmándi-Kisbéri medence nyugati peremén helyezkedik el. Kapcsolata egyértelmű a Bakony tájegységgel. Határos Komárom-Esztergom megyével és Veszprém megyével is.

Felszíne változatos. Az alacsony dombokat és a köztük lévő völgyeket homokos, agyagos-löszös, üledék borítja.

Győrtől 35 km távolságra fekszik. Közúton több irányból, vasúton a Pápa-Tatabánya vonalon érhető el.

Története

A község határában népvándorláskori leletekre bukkantak. A tatárjárás előtt a falu helyén Yimár nevű település állott, ami aztán elpusztult. Zent Miklós néven 1370-ben tűnik fel, mint a pannonhalmi apátság birtoka. 1527-ben Török Bálint foglalja el. 1618-ban Török Zsuzsannára (Nyári Pálnéra) száll át. 1626-ban Eszterházy Miklós nádornak adja el. Később a töröknek behódolt község volt. A török kiüzése után ismét az Eszterházyaké lett.

Katolikus temploma 1751-ben, a református pedig 1835-ben épült. Elemi iskolája mindkét felekezetnek volt. A református iskola 1796-ban, a római katolikus 1867-ben épült. Ekkor a határ nagy része Esterházy Móric grófé volt.

A 20. század elején távíróval és vasútállomással rendelkezett. Körjegyzségi székhely volt. Az 1900-as évek elején a község három utcából állt. Hozzá tartozott az uradalom belső majorja is. Az 1990-as népszámlálás szerint 1083 lakója volt. A település területe nagyrészt szántóból állt. Volt itt rét, legelő, szőlő és konyhakert. Talaja nagyobbrészt homokos agyag, kisebb része [[kavics]os. Ekkor a lakosok kizárólag földműveléssel foglalkoztak. Korábban híres lótenyésztők voltak.

Mai élete Az általános iskola

A község az 1898-as IV. törvénycikk megállapitott neve Tápszentmiklós. 1969-ben július 1-jétől Táp Községi Közös Tanács társközsége. 1989 év elejével kivált a közös tanácsból ésegyidejűleg önálló községi tanácsot alakított. 1990-től pedig önálló önkormányzata van.

Állategészségügyi hatósági feladatok ellátására pedig Tápszentmiklós székhellyel 3 községgel kötött megállapodást. Társulási formában oldották meg 7 községgel közösen az építésügyi hatósági feladatokat, Pázmándfalu székhellyel.

Nevezetességei

  • A község tagja a Szent Miklós Szövetségnek,
  • Búzavirág Népdalkör,
  • évente falunap

Következő községek

Tar | Tarany | Tarcal | Tard | Tardona | Tardos | Tarhos | Tarjánpuszta | Tárkány | Tarnabod | Tarnalelesz | Tarnaméra | Tarnaszentmária | Tarnaszentmiklós | Tarnazsadány | Tárnok | Tárnokréti | Tarpa | Tarrós | Táska | Tass | Tát | Tata | Tatabánya | Tataháza | Tatárszentgyörgy | Tázlár | Téglás | Tékes | Teklafalu | Telekes | Telekgerendás | Teleki | Telki | Telkibánya | Tengelic | Tengeri | Tengőd | Tenk

További községek

Sajóecseg | Drávaiványi | Drávaszerdahely | Rádóckölked | Nagykovácsi | Berkesz | Szemenye | Királyegyháza | Esztergályhorváti | Zákányfalu | Szajk | Kőszegszerdahely | Méra | Bagamér | Szentendre | Pusztamérges | Páhi | Rinyabesenyő | Kisasszonyfa | Szálka | Vát | Szilaspogony | Bodmér | Tiszakeszi | Kisnyárád | Kisbeszterce | Dorog | Nagyharsány | Hegymagas | Szorgalmatos | Zsédeny | Pórszombat | Kisvásárhely | Pilisszentkereszt | Szaknyér | Vigántpetend | Füzérkajata | Csér | Balajt | Vatta | Lak | Karcag | Onga | Nyírlövő | Nagykorpád | Kőröshegy | Felsőtárkány | Szigetvár | Szentpéterfölde | Szentkatalin